Az esőzés és a szél, a hőingás és a víztestek mozgásának hangjait, azaz a geofóniát ku­ta­tom. Ilyen az ablakpárkányon kopogó vagy a járdára zúduló eső hangja, a villamos kötél­zetén és a fákon suhogó szél, vagy a Duna locsogása.

Megfigyelésem, hogy ezek a hangok nem kapnak figyel­met a városi szövet építése és fejlesztése során, így a városi terek hangzó esztétikájának ez a része elhanyagolódik.

Kutatásommal a geoszonifikációnak, azaz a geofizikai folyamatok megszólaltatását célzó tudatos várostervezői és építészeti gyakor­latnak alapjait igyekszem megteremteni.

Hiszek benne, hogy az eső, a szél és a hőingás olyan jelenségek, amelyek megfelelő tervezéssel városi hangtájainkat változatosabbá és szebbé tehetik.

Tudományos munkámmal párhuzamosan hangdizájnnal, pontosabban akusztikai kommunikáció-tervezéssel foglalkozom. Portfóliómhoz görgess lejjebb!

Hangi arculattervezést vállalok kisfilmekhez, podcastokhoz, appokhoz; hanglogókat és más hanganyagot készítek installatív, performatív és fix média keretben. Hívj, írj bizalommal!

+358 46 626 0789
balint@blautumn.hu
ig: kissbelint

1015 Budapest
00530 Helsinki

Az eső a korábbi hiedelmekkel ellentétben nem teljesen véletlenszerű — a cseppek mikro­struktúrákba rendeződnek, és a csepp­méretek eloszlása autokorrelációt mutat. Az etűdökben három ütőhangszeres értel­me­zé­sére bocsáj­tottam szoftveresen generált eső­mintákat, amelyek statisz­tikailag kétszeresen sztochasz­tikusak (az ún. Cox eloszlást követik). Az impulzusokból álló es­őmintá­kat Max MSP ill. Super­Collider környe­zetben készí­tettem.

Az etűdök azt igyekeznek feltárni, hogyan lehet a zene eszköztárával átadni, zenei anyagban megfogalmazni az esőzés által kirajzolt mintá­zatokat anélkül, hogy a cseppek egy konkrét felületre érkeznének, és hang­szí­nük ezáltal végleg meghatározásra kerülne.

Az első etűd egy közepes vízhozamú esőmintát interpretál, amely városi környe­zetben zajlik. Az épületek és a szél közjátéka blok­kolja a folya­ma­tos hozamot, a textúra így szakaszos­sá, szaggatottá válik.

A második etűd egy bő vízhozamú eső­eseményt dolgoz fel, amit bár nem szakít meg épí­tett struktúra, természetétől fogva egye­net­len a sűrűbb és ritkább csepp­kon­centrációjú szakaszok váltakozásai miatt.

A harmadik etűd egy szitáló esőről mesél, melynek mikrostruktúrája igen szabályos, vízhozama, dinamikája pedig lényegesen kisebb és visszafogottabb.

A Balaton befagyása 60 másodpercben.

A felvételeket a fagyásról, amely -12 fokon négy óra alatt lezajlott, 2022 januárjában készí­tet­tem. Egy hetet töltöttem Szigliget térségében, és a téli geofóniát kutattam. Január 24-én este nyolckor kezdtem a rög­zítést a Szívós István kikötőben; éjfélre szilárd jég borította a tavat.

A tó felszínének morfológiai átalakulásáról és az átalakulás fázisairól a hangok végig ponto­san tájékoztattak, amit a fény hiányában különösen kifejezőnek éreztem.

A finnországi Aalto Egyetem 2023/24-es tanévének nyitóeseményére egy hangtáj­kompozíciót készítettem, amiben igyekeztem kibontani a kampusz aurális sok­féle­ségét. Izgalmas kihívást jelentett, hogy sértetlenül hagyjam a hangtáj-kompozíció műfaji integritását, és közben megfelelően tel­jesítsem az intézmény branding céljait. Meg­tisztelő volt, hogy az egyetem engem keresett meg ezzel a feladattal.

A munka ezen a lejátszón jó minőségben meghallgatható, de beillesztettem az esemé­nyen készített videofelvételt is (alább), amelyen megosztunk pár gondolatot a darabról Jessy Muyonjo társammal, a vizuál készítőjével.

Két dokumentumfilmhez írtam zenét és végeztem hangi utómunkát a Jenny and Antti Wihuri Foundation finn kulturális alapítvány megkeresésére. Öröm volt (közvetve) Tristan Murail-lel dolgozni, akit a huszadik századi spektrális zene egyik legmeghatározóbb alakjaként tartanak számon.

A filmek a díjátadó keretein belül kerültek vetítésre a Helsinki Musiikkitaloban 2023. október 9-én.

A TOKYO szervezet podcastjában dizájnerek és kreatív szakmabéliek mesélnek életútjukról, karrierükről. Full stack munkát (felvételezéstől kiadásig) végeztem az epizódokon, ami izgalmas hangdizájneri és aurális arculat­tervezési feladatot jelentett. A csatorna ide kattintva érhető el.

Ennek a projektnek a szakmai kihívás mellett inspiráló beszélgetések hosszú sorát köszönhetem olyan finn művészekkel és dizájnerekkel, akik nemzetközi szinten végzik kreatív munkájukat.

Deep learning és kód alapú zeneszerzési technikákkal kísérleteztem ebben a két munkában.

Ez az anyag a Spotify-on és az Apple Music-on is meghallgatható.

Az első etűd egy tizenkét lépcsős unsupervised deep learning folyamat eredményeképp készült látens tér különböző pontjait tárja fel GanSynth segítségével. A modellt egy saját hangmun­kái­mat tartalmazó adathalmazon képeztem ki. Kíván­csi voltam, hangdizájneri gyakorlatomnak vannak-e olyan globális tulajdonságai, amit egy MI modell elsajátít. A generált minták bár timbrális koherenciát mutattak, úgy láttam, semmilyen karakteres vonás nem került elsajátításra.

A második, live-coded darabot SuperColliderrel készítettem. Egyszerű szintézis alapú hangese­mé­nye­ket rendeztem egy mintába, amit később átvezettem egy vokális adat­halmazon kiképzett timbre-transferen. A modellnek nehezére esett a megfelelő beszédhangokat megtalálni, így leg­inkább az adathalmaz “vokális zajából” (szuszo­gások, hangszalagrecsegés) merített. Mindez hátborzongató, de a műfajban üdvözölt hatást keltett.

Barry Truax-szal, az akusztikai ökológia egyik kulcsfigurájával dolgozhattam a városi eső­hangok rendszerezésén mesterszakos szak­dolgozatom keretein belül. A dolgozatban hidrológiával, városi felületekkel, az esőhangok textúrájával és hangszínével (percepciójával) foglalkoztam. A proof-of-concept munka 6 hierarchikus rétegen keresztül 256 "városi esőhang-instanciát" projektált.

Munkámban az esőzés különböző aspektusainak körüljárása után egy timbrális skálázási kérdőívet készítettem, amellyel gyako­ri városi felületek frekvenciaválaszainak percepcióját térképeztem fel. Alább látható né­hány az eredmények közül a hangmintákkal (a válaszadás anonim volt).

Közepes intenzitású eső hangja száraz faleveleken.

Nagy intenzitású eső hangja fémtetőn.

Közepes intenzitású eső hangja sáros földön.

Közepes intenzitású eső hangja fém ablakpárkányon.

Közepes intenzitású eső hangja PVC tetőelemen.

Nagy intenzitású eső hangja betonon.

Hangkertes társaimmal részt vettem a Qubit Városi szövettan podcastjának egyik epizód­jában, ahol Édes Balázs urbanistával beszél­gettünk a városi hangtájról.

Öt Media Design hallgatóval dolgoztam egy podcast epizódon a MOME egyik BA kurzusá­nak oktatójaként. A kurzus során feltártuk a természetes és mesterséges hangok közötti elmosódó határokat. A kurzus végén felvettük, megszerkesztettük és közzétettük az adást.

A hangkerttel 2021-es elindulása óta a clairaudience és az akusztikai tu­datosság hírnökei vagyunk és igyek­szünk aurális dimenzióiban részletes­en megismerni a fővárost. Különböző hangtájjal kapcsolatos témákban készítjük a Hangkert podcastot, aminek én dizájnoltam a hanglogóit.

Két nyílt workshopot rendeztünk a VIII. kerületi Tolnai Lajos utcában a MOME ill. a Placc Fesztivál közreműködésével. A programok különböző érdeklődésű és szociális hátterű résztvevőket vonzottak. Hangsétákat, közös terepfelvételezést és hallgatózást ("hang­mikroszkópot") szerveztünk, többcsatornás hangművészeti alkotásokat hall­gattunk és improvizatív koncertet adtunk.

Megírtam az első három epizódját a Hallójárat c. rádióműsornak, amelyet Farkas-Kovách Réka társammal indítunk. Témáink a hangtájak és a szónikus urbanizmus.

Tervezett kezdés: 2024 ősz, Tilos rádió. A műsor jelenleg várólistán.

A schaferi hagyományok helyett Stephanie Loveless és Salomé Voegelin hangfilozófiáját követjük a hangtájtudományok alapvető fogalmainak bemutatásánál.

Az első három adás részletes műsorterve
itt olvasható.

Nemes Zsófia Időlovag c. kortárstánc-koreográfiájához hat tánczenét készítettem dark electronica műfajban. Michael Ende Momo című regénye által inspirált darab a Nemzeti Táncszínházban került bemutatásra 2021 májusában.

Nyolccsatornás hangtájkompozíció a kedvenc ipari hangtájamról, a kora esti Nyugati pálya­udvarról. Elekromechanikus zajok, külön­böző nyelvű bemondók és egy rejtett hely tisztán artikulált visszhanggal. A darabban absztrak­ció és effektezés nélkül, minden mintát érintetlenül hagyva igyekeztem valódi képet formálni a hely­színről. A darab csak multi­channel rend­szeren hallgatható, ha erre lehetőség adódik, a fájlok letölthetők innen.

Nyolccsatornás etűd Kőszeg elektromágneses hangtájáról. A várost az iASK workshop kere­tein belül térképeztem fel egy pár elektro­mágneses kapszulával.

A darab a lejátszón meghallgatható sztereó lekeverésben, multichannel rendszerre a fájlok innen letölthetők.

A nyomonkövethetetlen jelforrásokban in­harmonikus, harangszerű szónikus tartal­makra leltem. A kőszegi harangok sajátos történetével véletlen összefüggésben ez kife­jezetten izgal­mas volt — a világháborúkat követő­en a haran­gokat ugyanis újra­öntötték, így az eredeti hangolások szétcsúsztak.

Sztereó hangtájkompozíció a Balatonba ömlő Tapolca-patak hangvilágáról.

A darabban a tapolcai tavasbarlangból az edericsi nádason át Balatonba érő langyos, tiszta karsztvíz hangi metamorfózisát, kinyílását járom körbe.

Duónkban az évszakok változásával, természeti jelenségekkel, és ezekkel analóg emberi érzelmekkel foglalkozunk könnyűzenei kontextusban.